"Az élet nem könnyű. Gondolatok, csalódások, szerelmek. Álmok, melyek valóra válnak, melyek szerte foszlanak. Egy gondolat, mely benned motoszkál. Egy rossz akarat, s minden darabokban. De a kitartásod az, ami elvezet a végső célodik.....(( saját ))"

Nem éri meg megváltozni. Nem éri meg másoknak megfelelni és nem éri meg azzal foglalkozni, hogy mit mondanak. Ne tartsd szem előtt mások véleményét. Ne foglalkozz néha a tanácsaikkal, csak maradj olyan amilyen. Csak az éri meg, hogy magadra hallgas. Hallgass arra, ami szerinted a legjobb. Arra, amit te akarsz. Lehet, hogy majd magadnak csinálsz rosszat, hogy olyan helyzetbe kerülsz, amiből nem jössz ki jól, de abból is csak tanulsz. Egy-egy rossz döntés, olykor az egész életedet megváltoztathatja...
Természetileg tudom, hogy nem változtam. Hiába akartam és próbáltam is, sehogyse ment. Mivel nem akartam saját magamat jellemezni, ezért megkértem Szösziit, szóval előre is köszöntem a közreműködést.

Szöszii:
naív, na az biztos  nagyonis  meg néha már túl barátkozós  néha lehet jobb lenne elküldened egyeseket a fenébe. de jószándékú is vagy meg kedves csak ezért jópáran megpróbálnak kihasználni  szóval egy irtó rendes pasi akinek talán egy kicsit rontania kéne a jó tulajdonságain :U

Ha jobban belegondolok, abban igaza van, hogy rontanom kéne magamon. De ha akarnám se menne. Ami az írásomat jellemzi abban igenis sokat változtam. Elkezdtem nézegetni az első bejegyzéseimet és kezdetben össze-vissza fogalmaztam. Tele smileval minden, 1000 szavas bejegyzések MSN-es beszélgetések álltal. Chates hülyeségek, veszekedések, bohóckodások és mégis meghozták a látogatókat. Napi 150 és több, mint 100 megtekintés egyes bejegyzéseknél, majd  témát váltottam. Egy  részben azért is mert elfogytak a balhék hála, másrészben pedig voltak olyan dolgok is, amik eléggé foglalkoztattak. Így áttértem arra, hogy különböző szavaknak a jelentéseit írtam le. De az olvasóim ugyanúgy megmaradtak, sőt még nőtt is a nézettség. Volt napi 303 látogatóm és több mint 200 megtekintés a bejegyzéseknél. Majd megint csináltam egy új blogot. De az írásom már más volt. Ami meglepett az az volt, hogy volt napi 125 látogatóm és 200 megtekintésem. Majd vettem egy nagy kanyart. Gondolom ez volt az én buktatóm. Ugyanis elkezdtem máshogy írni, túl megfogalmaztam mindent, komolyabbra vettem a témát és más szavakat használtam. Így a látogatók száma is csökkent napi 70-ra és a megtekintések száma is 40-re. Kellett pár hét ahhoz, hogy rájöjjek arra, hogy nem szabad úgy írni, hogy nem érzed át a dolgokat. Eddig úgy gondolom néhány bejegyzésembe szívemet lelkemet beleadtam. És most jöhetnek azok a hozzászólások, hogy egoista vagyok. De tudjátok mit? Nyugodtan mondjátok. Nem érdekel, mert tudom, hogy az igazat írtam le. Tudom, hogy milyen vagyok és, hogy érzem magam egyes bejegyzések írásakkor. De, ami a legfontosabb az-az, hogy nem éri meg senkinek sem a tanácsára megváltozni. Mert az bizonyos dolgok elvesztésével jár. Lehet, hogy most csöpögős volt, de nem érdekel...