"Cigarettes and coffee: an alcoholic's best friend!"
Mióta leszoktam a cigarettáról, egyre jobban megváltozok. Jó vagy rossz irányba? Azt csak azok tudják megmondani, akik igazán ismernek. Amikor rászoktam, és először szívtam el, nem tagadom "menőnek" éreztem magamat, hogy én már cigizek és, milyen "király" is vagyok. Elvoltam foglalva magammal. Alig vártam, hogy szívjak még egyet, még egyet és még többet. Bele estem abba a hibába, hogy ahogy kínáltak a haverok mindig igent mondtam. Egyszerűen képtelen voltam nemet mondani. Természetesen otthon nem mondtam el.
Amikor pedig anyum érezte, hogy füst szagom van, hazudtam, hogy a haverok cigiztek mellettem, és rám fújták. Rákényszerített arra, hogy mást mondjak. Elmondhattam volna otthon, nyíltan felválallhattam volna, hogy "igen ÉN cigarettázom". De nem akartam. Miért? Mert nem akartam csalódást okozni. Egész végig anyum abban a tudatban volt, hogy az ő fia nem csinál semmi rosszat sem. Nem akartam a lelkébe taposni és még nagyobb sebet okozni rajta...
Teltek a napok, a hetek és egyre jobban rászoktam. Amikor ideges lettem, mindig elszívtam egyet-kettőt. Otthon már kezdett feltünő lenni, hogy mindig egy "kisérő" illattal mentem haza. Míg végül döntöttem! Elhatároztam, hogy lefogok szokni róla. Nem ment könnyen, sokat szenvedtem míg letudtam tenni, s napi adagomat egyre csökkentettem. Gondolkodtam sokat, hogy miért jó az nekem, hogyha cigarettázom. "Levezetem vele a stresszt, menő leszek, több barátom lesz?" Míg végül rádöbbentem! Semmi hasznom nincsen belőle. Annyit fogok elérni vele, hogy 20 évesen tüdő beteg leszek vagy rákos. Amikor rájöttem, napokig gondolkoztam, hogy mit tettem magammal. A saját szervezetemet romboltam le. Ha pedig kialakul valami betegség nálam a cigaretta miatt, azt majd csak magamnak köszönhetem. És most hol tartok? Ott, hogy lehet, hogy a szívemmel van valami. Ez az én történetem.
Így utólag vissza gondolva, nevetek az egészen. Miért? Mert annyira, de annyira sablonos voltam. Átlátszó volt az összes történet, amit anyumnak mondtam, hogy én sohase szívtam egy szálat se. De ő mégis, valamilyen oknál fogva azt mutatta, hogy elhiszi. És a legrosszabb az volt, hogy még bűntudatot se keltett, akkoriban bennem.
